Melyek azok a színek, melyek alatt a közösség tagjai hozzávetőlegesen ugyanazt a színtartományt értik és amelyekkel elsődlegesen leírják környezetüket? Használatuk gyakori, mindennapos. Ezek az alapszínnevek.

A színnevek vizsgálatában és az alapszínnevek meghatározásában Berlin és Kay 1969-es kísérlete fektette le az alapokat. Vizsgálódásaik során arra a megállapításra jutottak, hogy egy színnév akkor tekinthető alapszínnévnek, ha

  1. monolexémikus, azaz egyetlen szótövet tartalmaz,
  2. nem részhalmaza másik színnévnek,
  3. nem kizárólagosan egy területen használják,
  4. használata gyakori, könnyen azonosítható.

Megállapították továbbá, hogy a színek névvel történő ellátása nem kultúrafüggő, hanem annak a megismerési folyamatnak a következménye, mely során az ember környezetét feltérképezi.

Alapszínnevek

Az alapszínnevek használata gyakori, spontán felsoroláskor előkelő helyeken említjük őket.

A Berlin és Kay fémjelezte megközelítés szerint a magyarban 9 az alapszínnevek száma. Ezek a következők:

  • fekete,
  • fehér,
  • piros,
  • sárga,
  • zöld,
  • kék,
  • barna,
  • szürke,
  • lila.

A fehér és a fekete mint a nappal és az éjszaka, a világosság és sötétség színei az elsők, melyeknek a kultúrák nevet adnak. Őket követi a piros, a vér és a hús színe, majd a többi színnév a fenti sorrendben, függetlenül attól, melyik kultúráról beszélünk.

A lila színt sok kétely övezi, mivel nem egyértelmű, melyik magyar színnév feleltethető meg az angol purple-nek. A lila mellett használatos a bíbor, sőt az ibolya is, ám a kutatók többsége a lila mellett teszi le a voksát.

Izgalmas kérdés a rózsaszín és a narancssárga megítélése. Bár egyik színnév sem felel meg Berlin és Kay kritériumrendszerének, ugyanis egyrészről összetett színnevek, másrészről köthetők egy bizonyos tárgyhoz, ráadásul a narancssárga a sárga színtartomány részhalmaza is, mégis alapszínnévnek tekintjük őket. Ennek oka az, hogy míg Berlin és Kay nyelvészeti szempontból vizsgálták az alapszínnevek körét, addig a frissebb kutatások már más elméleti keretek közt elemzik az alapszínneveket és azt nem nyelvészeti, hanem kognitív fogalomnak tekintik. Ebből következően a magyar nyelvben további két alapszínnév van, ezek:

  • narancssárga,
  • rózsaszín.

A magyar nyelv a piros színtartományra a piros mellett a vörös színnevet is használja. Egyes kutatók a vörös színnevet alapszínnévnek tekintik, mások azonban nem. A piros és a vörös használatáról itt írtam korábban.

Ez is érdekelhet: A türkiz lehet a következő alapszínnév?, Alapszínek. Hányféle alapszín-meghatározás létezik?

Forrás:

papp-eszter-tezis-hun-2013.pdf (pte.hu)
Alapszínnevek (szinkommunikacio.hu)

Kép: Confused What Colors drawing free image (pixy.org)

Ha tetszett a cikk, kövess a Facebookon és az Instagramon!